Evital

Az asztma visszatérő, reverzibilis légúti szűkület, melyet a hörgők ártalmatlan ingerekre adott válasza vált ki. A hörgők simaizomzatának görcse, fokozott nyáktermelése növeli a légúti ellenállást, ezáltal nehézlégzést, fulladásérzést okoz, mely rohamokban jelentkezik.  Nagyon jellegzetes tünete, hogy a kilégzés nehezített, melyet olykor sípoló hang kísér.

A betegség oka tehát a hörgők hiperreaktivitása bizonyos ártalmatlan, nem specifikus ingerekre. Ez lehet egy allergén, hideg levegő, füst, stressz stb. Az asztma leggyakrabban gyermekkorban alakul ki, de megfelelő, időben elkezdett kezeléssel elérhető, hogy felnőttkorra teljesen megszűnjön és már gyógyszeres kezelésre se legyen szükség.

A betegség mechanizmusa:

A tüdőben a kiváltó inger hatására bizonyos immunsejtek olyan anyagokat szabadítanak fel –többek között hisztamint is, ahogy az allergiánál - melyek hörgőgörcsöt okoznak, fokozzák a nyáktermelést, illetve egyéb immunsejteket vonzzanak a helyszínre, ezáltal kialakul egy folyamatos, krónikus gyulladás a hörgőkben, mely ödémával jár, ez tovább emeli a légúti ellenállást.

Nagyon fontos a tünetekkel minél korábban tüdőgyógyász szakorvoshoz fordulni, hiszen az időben elkezdett kezeléssel teljes gyógyulás érhető el.

A kezelést a szakorvos az alapján állítja össze, hogy a betegség mely súlyossági stádiumában van a páciens.  Ezt a rohamok gyakorisága, illetve a légzésfunkció (többféle vizsgálat, a csúcsáramlás érték a legjelentősebb) alapján határozzák meg.

Az asztma gyógyszerei:

Az asztma terápiáját tekintve tüneti, illetve oki (gyulladáscsökkentő) szereket különböztetünk meg. A tüneti szerek a hörgők görcsét oldják, csökkentik a nyáktermelődést. Ilyenek az úgynevezett béta2-agonisták, melyekből rövid hatású, rohamoldó szer pl. a salbutamol, hosszú hatású (roham megelőző) pedig pl. a salmeterol. Ezeket inhalációs formában szokták alkalmazni, a rohamoldó salbutamol az asztma terápia alappillére, legenyhébb esetekben monoterápiában (más gyógyszer nincs mellé) is alkalmazzák.  Vannak egyéb, más hatásmechanizmusú hörgőgörcs oldók is, de azokat jóval ritkábban, inkább kiegészítő kezelésként alkalmazzák asztmában, jelentőségük inkább a dohányzás okozta COPD terápiájában van.
Az oki terápia szerei a gyulladáscsökkentő kortikoszteroidok, melyeket szintén főleg inhalációs formában alkalmaznak (pl. budesonid, flutikazon), így jelentős mennyiség nem szívódik fel belőlük a keringésbe, ezzel kiküszöbölik a sokféle kellemetlen mellékhatást, amit amúgy okoznának. Befújás után érdemes a szájüreget kiöblíteni, ugyanis az ott „megállt” szteroidok csökkentik az immunműködést, ez könnyíti a kórokozók bejutását, illetve szájpenészt okozhat, bár ezek azért nem gyakori mellékhatások.

Nagyon súlyos (általában a kezeletlenül maradt, elfajult) asztma esetén szükség lehet azonban belsőleges (szisztémás) kortikoszteroid kezelésre (prednisolon, metilprednisolon), mely már komoly mellékhatásokkal jár, de ez az állapot az időben kezdett, szakszerű kezeléssel teljes mértékben megelőzhető.
Az inhalációs készülékek használatánál általános alapelv, hogy akkor a leghatékonyabbak (jut le a legtöbb hatóanyag a megfelelő helyre a hörgőkig), ha a beszívás lassú és egyenletes, hirtelen erős belégzés esetén ugyanis turbulencia alakul ki, és a hatóanyag nagyobb része a felsőbb légutakban, vagy a torokban rakódik le.

A betegség súlyosságától függően alakul tehát a kezelés, a gyógyszer-kombinációt és dozírozást a szakorvos határozza meg, ezeket az utasításokat feltétlenül be kell tartani, fontos a visszajelzés az orvos felé, hogy beválik-e a terápia, mert ehhez képest lehet rajta még igazítani. Jól megválasztott és betartott terápiával teljes tünetmentesség érhető el!

Egyéb, nem-gyógyszeres jellegű terápia, illetve megfontolások:

Ha ismert a provokáló tényező, azt amennyire lehet kerülni kell (pormentesítés, pollenszűrő klíma, dohányfüst kerülése stb..), ha van ismert allergia, arra szedni folyamatosan az antihisztamint, a mérsékelt sportolás (nem szabad túlhajtani, az okozhat rohamot!) nagyon jótékony hatású, főleg az úszás. Roham esetén fontos a megnyugtatás, a pánik, a levegőért kapkodás nagyon rosszat tesz, mivel a légúti ellenállás megnövekedett, a hosszú lassú belégzés és kilégzés javasolt.