Evital

A D-vitamin tulajdonképpen egy hormon, mely a bőrünkben termelődik UV-B sugárzás hatására, előanyagából a dehidrokoleszterinből. Ekkor még a nem aktív kolekalciferol (D3-vitamin) forma jön létre, ezt tartalmazza a legtöbb D-vitamin készítmény is. A kolekalciferol a májban, majd a vesében átalakuláson esik át, így jön létre az aktív vegyület a kalcitriol. A D-vitamint manapság gyakran „szupervitaminként” emlegetik, rengeteg kutatás foglalkozik rendkívül sokrétű hatásaival. Te mennyit tudsz a D-vitaminról?

Igaz vagy hamis az állítás?

1. A D-vitamin egy szteránvázas vegyületből képződő hormon. (Igaz, a kalcium-anyagcsere egyik fő szabályozó hormonja a parathormon és a kalcitonin mellett)
2. Olyan sejtekben is található D-vitamin receptor, melyeknek nincs köze a kalcium-anyagcseréhez. (Igaz, pl. az immunsejteken)
3. A D-vitamin fokozza a kalcium és a foszfor felszívódását az emésztőtraktusból, fokozza a csontok ásványi anyag tartalmát. (Igaz, éppen ezért a D-vitamin pótlás elengedhetetlen eleme a csontritkulás terápiájának, valamint az Angol-kór megelőzésére is alkalmazzák)
4. A D-vitamin vízoldékony vitamin. (Hamis, illetve csak félig, ugyanis a kolekalciferol, mely a bőrben képződik, -illetve ezt szedjük tablettában is- zsíroldékony, nagy mennyiségben bevéve a zsírszövetben felhalmozódik és onnan fokozatosan szabadul fel, de az aktív forma a kalcitriol vízoldékony, ezért ebből csak napi mennyiséget tartalmazó készítmények vannak, ezek vénykötelesek)
5. Megfelelő, változatos étrenddel elegendő D-vitamin jut a szervezetünkbe. (Hamis, sem a növényi sem az állati táplálék önmagában nem fedezi a D-vitamin szükségletet, a szükséges D-vitamin szint eléréséhez megfelelő időt „napon kell tölteni” vagy, ha ez nem lehetséges D-vitamin pótlásra van szükség)
6. Magas faktorszámú fényvédő használata mellett is termelődik elegendő mennyiségű D-vitamin. (Hamis, a naptejek visszaverik, illetve elnyelik az UV-B sugarakat, így azok nem tudnak a bőrbe behatolva D-vitamin szintézist indukálni)
7. A D-vitamint nem lehet túladagolni. (Hamis, rendszeresen, nagy dózisban szedve túladagolható, túlzottan megemelve a plazma kalcium szintjét vesekövet okozhat, akinek egyébként is van veseköve, vagy arra való hajlama, érdemes orvossal konzultálni a D-vitamin szedéssel kapcsolatban.)
8. Kizárólag anyatejjel táplált babák elegendő D-vitaminhoz jutnak az anyatejből. (Hamis, az anyatej nagyon kevés D-vitamint tartalmaz, pótolni szükséges, minimum napi 400 NE (nemzetközi egység) D-vitamint kell bevinni, de a házi gyermekorvos bizonyos esetekben rendelhet akár több, 800-1000 NE-t is naponta)
9. Tél végére a magyarok 95%-a D-vitamin hiányos lesz. (Igaz, a téli hónapokban nem éri elegendő UV-B sugárzás országunk területét, a D-vitamin szérum szintje tél végére éri el mélypontját a megfelelő napsugárzás kiesése miatt.)
10. A D-vitamint és származékait kizárólag csontsűrűséggel kapcsolatos kórok kezelésére, illetve megelőzésére használják. (Hamis, bizonyos D-vitamin származékokat alkalmaznak például pikkelysömör kezelésére, de a tumor terápiában is gyakran szerepel kiegészítő kezelésként.)
11. A sötétbőrűekben kevesebb D-vitamin tud termelődni, a több melanin elnyeli az UV-B sugarakat, ezáltal csökken a D-vitamin termelés. (Igaz, a sötétbőrűeknél könnyebben alakulhat ki D-vitamin hiány emiatt)
12. 70 éves kor felett a D-vitamin előanyag a bőrben csökken. (Igaz, ilyenkor már az addig megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás hatására sem termelődik elegendő D-vitamin)
13. áprilistól októberig elegendő D-vitamin képződik, ha napi 20 percet éri a nap az arcot és a fedetlen végtagokat a déli órákban. (Igaz, de a nyári hónapokban a napnak ebben a szakában nagyon könnyű leégni, a napozást halasszuk inkább 3 óra utánra!)
14. A rendszeres szoláriumozás elegendő D-vitamin termelést biztosít. (Hamis, a szoláriumok főleg UV-A sugarakat bocsátanak ki, a D-vitamin pedig UV-B hatására termelődik, tehát rendszeres szoláriumozás mellett is kialakulhat D-vitamin hiány)
15. Kizárólag tápszerrel táplált babáknak nem szükséges D-vitamint pótolni, mert a tápszer elegendő D-vitamint tartalmaz. (Igaz, a tápszerek tényleg D-vitaminnal dúsítottak, ha ebből elegendő mennyiséget fogyaszt a baba, akkor nem szükséges pótolni. Ha anyatejes táplálást egészítünk ki tápszerrel, vagy mást is eszik már a baba+tápszer, akkor ki kell számolni, mennyi D-vitaminhoz jut a tápszerből és ki kell egészíteni azt a megfelelő mennyiségre)
16. A D-vitamin hiány szív- érrendszeri betegségekre, cukorbetegségre és daganatos megbetegedésekre is hajlamosít. (Igaz, a D-vitamin rákmegelőző hatású, sőt immunmoduláns hatása is van, hiányában a fertőzéseknek is kitettebbek vagyunk.)
17. 10 ug D-vitamin 400 NE-nek felel meg. (Igaz)
18. Magyarországon november elejétől március végéig mindenkinek javasolt D-vitamint szedni. (Igaz, ebben az időszakban nem tud elég D-vitamin termelődni, az alacsony UV-B sugárzás miatt)
19. Multivitamin szedés mellett nem szükséges további D-vitamin pótlás. (Hamis, a legtöbb ilyen készítmény csak nagyon alacsony dózisban tartalmaz D-vitamint (200-400 NE))
20. Csecsemőknek 1 éves korig, várandósoknak, szoptatós kismamáknak, daganatos betegeknek illetve a 70 év felettieknek egész évben javasolt a D-vitamin pótlás. (Igaz, ezekben az esetekben könnyebben alakul ki hiány, illetve nő a D-vitamin igény, így különösen fontos a pótlás.)
21. 0-1 éves korig napi 400-1000 NE, gyermekkorban 500-1000 NE, felnőttkorban 1500-2000 NE az ajánlott D-vitamin bevitel. (Igaz)
22. Csontritkulásra mindig kell kalciumot is szedni a D-vitamin mellett. (Igaz, a D-vitamin a kalcium beépülését segíti a csontokba, illetve a felszívódását segíti a bélből, de a többlet kalcium bevitel feltétlenül szükséges)
23. Babáknak a D-vitamin cseppet közvetlenül a szájukba kell cseppenteni, különben lehetséges, hogy nem jut be az egész mennyiség a szervezetükbe. (Igaz, nem elegendő a mellre cseppenteni, vagy lefejt anyatejbe vagy tápszerbe tenni, csak közvetlenül a szájba cseppentve biztosított, hogy a teljes mennyiség bejut.)
24. Magyarországon bizonyos D-vitamin készítmények vényre felírva támogatással vásárolhatók meg, egyhavi adag 2-300 forintba kerül így. (Igaz, érdemes érdeklődni a háziorvosnál e felől!)

A D-vitamin kiérdemelte a „szupervitamin” címet, rákmegelőző hatását számos kutatás támasztja alá, valamint hiánya rengeteg egyéb betegségre is hajlamosít. A magyar lakosság nagy százaléka D-vitamin hiányos így érdemes figyelmet fordítani pótlására minimum ősztől tavaszig, de akár egész évben is. Csecsemőknek általában napi 400 NE (közvetlenül szájba cseppentve), gyerekeknek 500-1000 NE, felnőtteknek pedig 1500-2000 NE javasolt. A naptejjel fedett bőrben nem tud elegendő mennyiségű D-vitamin termelődni, valamint a szoláriumozás sem megfelelő „D-vitamin forrás”. Receptre felíratva viszonylag olcsón hozzájuthatunk a megfelelő mennyiségű D-vitamin adaghoz, ezzel igen sokat téve egészségünkért